A csomagológép állásidejét nemcsak az alapján mérjük, hogy hány percig áll a gép, hanem az alapján is, hogy mennyi termék halmozódik fel előtte, és hány megrendelés hagyja el késve az üzemet. Olyan üzemekben, ahol a csomagolás a kiszállítás előtti utolsó lépés, egy 30 perces leállás minden azt követő folyamatra hatással lehet. A megelőző karbantartás a karbantartást a reaktív beavatkozásból a termelési ütemterv tervezett részévé teszi, lehetővé téve, hogy a munkát előre megtervezzék, ne pedig egy nem tervezett leállás során végezzék el.
Mi a különbség a megelőző és a meghibásodás miatti karbantartás között?
A meghibásodás miatti karbantartás akkor kezdődik, amikor valami elromlik. Magában foglalja a hiba diagnosztizálásához, a javításra való várakozáshoz és a gép újraindításához szükséges időt. A megelőző karbantartást ezzel szemben tervezett ütemezés szerint, előre meghatározott időpontban végzik, amikor a gép hozzáférhető és biztonságosan szervizelhető. A fő különbség nem feltétlenül az elvégzendő munka mennyisége, hanem az, hogy mikor végzik el a munkát, és hogy az időzítés tervezett-e.
A tervezett karbantartás azt is lehetővé teszi, hogy több feladatot ugyanazon ütemezett leállás alatt végezzenek el. Kopásvizsgálatok, tisztítás, kalibrálás és alkatrészraktár-készletellenőrzés együttesen is elvégezhető, ahelyett hogy a hónap során négy különálló leállást igényelnének. Egy jól megtervezett karbantartási program ezért csökkentheti mind a leállások számát, mind az ezekre fordított időt.
Rendszeres karbantartást igényelnek a csomagológép mely alkatrészei?
A kopás általában olyan csomagológép-alkatrészeknél jelentkezik, amelyek ismételt érintkezésnek, hőnek vagy gyors mozgásnak vannak kitéve. Ide tartoznak a csomagolóanyag-adagoló mechanizmusok, a betöltőállomás fogóelemei, a szalagok és szállítószalagok, valamint a tekercsről működő gépek vágó és hajtogató elemei.
Ezeket az alkatrészeket be kell vonni a karbantartási tervbe, és rendszeresen ellenőrizni kell őket.
▪ Csomagolóanyag-lemezek adagoló és szétválasztó mechanizmusai
▪ Termékfogó és -tartó elemek a betöltőállomáson
▪ Szállítószalagok, csapágyak és hajtókerekek
▪ Tekercsről működő gépek vágó és hajtogató elemei
▪ Szennyeződés által befolyásolható érzékelők és fotoelektromos cellák
A gyakorlatban előfordul, hogy egyes, mechanikai jellegűnek tűnő hibákat valójában szennyeződés okoz. A kartonmaradványok, a termékpor és a felgyülemlett olaj megzavarhatják az érzékelők jelét, és a gépet akkor is leállíthatják, amikor valójában nincs mechanikai hiba. A rendszeres tisztítást ezért a rutinszerű karbantartás részének kell tekinteni, nem pedig külön feladatnak.
Hogyan kell a karbantartást a termeléshez igazítva ütemezni?
A karbantartási program akkor működik a legjobban, ha össze van hangolva a termelési ütemtervvel. Gyakorlati megközelítés, ha a karbantartást akkor ütemezzük be, amikor a sor már eleve leállt, például formátumváltások során, termékek közötti tisztításkor, műszak végén vagy termelés nélküli napon. Egy rövid karbantartási feladat, amelyet formátumváltás közben hajtanak végre, elkerülheti egy külön karbantartási leállás szükségességét, míg ugyanez a feladat a termelés közepén további állásidőt igényelhet.
A karbantartási intervallumokat a gyártó utasításai és a gép tényleges üzemórái alapján kell meghatározni, nem pedig egy általános naptár szerint. Egy naponta egy műszakban működő gép és egy három műszakban üzemelő gép ugyanazt a ciklusszámot nagyon eltérő ütemben érheti el. Ezért a kizárólag naptári dátumokra épülő ütemezés az egyik gépnél túl korai, a másiknál pedig túl késői karbantartást írhat elő.
Hogyan határozza meg, mely tartalékalkatrészeket érdemes készleten tartani?
Egy hatékony tartalékalkatrész-készletnek nem kell nagynak lennie. Azokra az alkatrészekre kell összpontosítania, amelyek hiánya jelentős hatással lehet a termelésre. A releváns tényező nem pusztán az alkatrész ára, hanem az, hogy mi történik, ha nem áll rendelkezésre.
Egy alacsony költségű alkatrész, amely egy hétre leállíthatja a sort, fontosabb lehet készleten tartani, mint egy drága alkatrészt, amelyhez átmeneti helyettesítő rendelkezésre áll. Ezért hasznos az alkatrészeket a várható átfutási idő és a hiányuk termelésre gyakorolt hatása alapján osztályozni, nem pedig egyszerűen katalógus szerinti besorolás alapján.
| Tevékenység | Mikor kell elvégezni | Mit segít megelőzni? |
| Tisztítási érzékelők és termékútvonalak | Minden alkalommal, amikor formát vált vagy megtisztítja a gépet | Hamis leállások és adagolási hibák |
| Vizsgálat a megfogó alkatrészek kopására | A felhalmozott üzemóra alapján | Termékkárosodás és helytelen csomagolás |
| Szíjak és szállítószalagok nyúlásának és kopásának ellenőrzése | Tervezett leálláskor | Megcsúszás, termékeltérés és a sor leállása |
| Kalibrálás alkatrészcsere után | Azonnal a csere befejezése után | Egy teljes sor eltérésekkel történő csomagolása |
| A kritikus pótalkatrész-készlet ellenőrzése | Rendszeres időközönként | Hosszú várakozási idők a cserealkatrészre meghibásodás esetén |
A készlet fenntartása mellett hasznos minden karbantartási műveletet és meghibásodást dokumentálni. Néhány hónap elteltével ezek a feljegyzések megmutathatják, mely alkatrészek igényelnek ismételten beavatkozást, és segíthetnek eldönteni, hogy a probléma a normál kopáshoz vagy a beállítási és üzemi körülményekhez kapcsolódik-e.
Hogyan befolyásolja a gép kialakítása a karbantartási követelményeket?
A karbantartási követelményeket részben a gép kialakítása és hozzáférhetősége befolyásolja. Az a gép, amely jó hozzáférést biztosít a szervizeléshez, lehetővé teszi az adagoló alkatrészek gyors leválasztását, és támogatja a tisztítást felesleges szétszerelés nélkül, csökkentheti a rutin karbantartáshoz szükséges időt a teljes élettartama során. Az MKH-4 kartonozó adagolórendszere egy másodperc alatt leválasztható, ami jól mutatja, hogy a gépalkatrészekhez való gyors hozzáférés hogyan befolyásolhatja a rutin karbantartás idejét. Az Impac maga tervezi és gyártja gépeit, így a hozzáférhetőségi és tisztíthatósági követelményeket már a gépspecifikáció során figyelembe lehet venni, nem csupán a telepítés után.
Hogyan illeszkedik a megelőző karbantartás egy automatizált csomagolósorba?
Egy automatizált csomagolósorban egyetlen állomáson bekövetkező leállás az egész folyamatot megállíthatja, így egy nem tervezett leállás sokkal nagyobb zavart okozhat, mint egy önálló gépnél. Ezért a karbantartást nem külön-külön, gépenként, hanem sorszinten kell megtervezni. Több állomás karbantartási feladatai ugyanabba a tervezett leállásba vonhatók össze, miközben elsőbbséget kaphatnak azok az állomások, amelyeknél nincs megkerülő ág. Egy olyan állomás, amely a sorrend közepén lévő kartonra hatással van, eltérő prioritást képvisel, mint egy olyan állomás, amely ideiglenesen megkerülhető.
Az automatizált csomagológépek hasznos üzemeltetési információkat is szolgáltathatnak, többek között ciklusszámokat, leállásokat és ismétlődő hibákat. Még fejlett felügyeleti rendszer nélkül is ezeknek az adatoknak az egyes műszakok végén történő rögzítése számszerű alapot adhat a karbantartási intervallumok meghatározásához, ahelyett hogy kizárólag a kezelőszemélyzet megítélésére támaszkodnánk.
A hibákra való reagálásról az ütemezett karbantartásra való áttérés nem történik meg egyik napról a másikra. Gyakorlati megközelítés, ha azzal az állomással kezdünk, amely a leghosszabb állásidőt okozza a soron, kidolgozunk rá egy karbantartási tervet, majd ezt a megközelítést kiterjesztjük a többi állomásra is. Ez lehetővé teszi, hogy az eredményeket már korán mérni lehessen, mielőtt ugyanezt a megközelítést más állomásokra is alkalmaznánk.
Mi az operátor szerepe a karbantartási programban?
Néhány olyan intézkedés, amely segít megelőzni az állásidőt, nem igényel technikust. A műszak végi tisztítás, a szíjak és a megfogó felületek szemrevételezése, valamint a szokatlan zaj vagy mozgás jelentése mind az operátor napi munkájának részét képezheti. Ezek a megfigyelések hasznosak lehetnek, mert az operátorok időt töltenek a géppel való munkával, és észrevehetik a változásokat, mielőtt azok meghibásodássá fejlődnének.
Ahhoz, hogy ez működjön, világos személyre vagy folyamatra van szükség a problémák bejelentésére, és a bejelentéseket dokumentálni kell. Egy rövid, műszak végi ellenőrzőlista, amely tartalmaz megjegyzésekre szolgáló helyet is, az operátorok észrevételeit hasznos karbantartási adattá alakíthatja. Dokumentáció nélkül ugyanaz a hiba újra és újra előfordulhat anélkül, hogy megfelelően kezelnék.
Fő tanulságok a csomagológép-karbantartáshoz
Az állásidő csökkentése azzal kezdődik, hogy a reaktív karbantartásról áttérünk a tervezett karbantartásra: azonosítjuk a kopásnak kitett alkatrészeket, a karbantartást a meglévő leállási pontokhoz igazítjuk, a szervizintervallumokat a tényleges üzemórák alapján állítjuk be, és a karbantartási tevékenységeket rendszerezetten dokumentáljuk. Egy jól megtervezett megelőző karbantartási program segíthet csökkenteni mind a leállások számát, mind az ezekre fordított időt, míg a jó szervizhozzáféréssel tervezett gépek megkönnyíthetik a rutin karbantartást. Vegye fel a kapcsolatot az Impac mérnöki csapatával, hogy a gépspecifikációk szakaszától kezdve egyeztessék, mely hozzáférési, szétszerelési és tisztítási jellemzők felelnek meg az Ön gyártási követelményeinek.
